Az OTKA K 115646. sz. hároméves kutatási projekt célja, hogy átfogóan elemezze az Európai Unió egyenlő bánásmód jogának beépülését a magyar jogrendszerbe. A kutatás a nemzeti és szupranacionális jogrendszerek között érvényesülő szinergiát és az uniós tagságból eredő kötelezettségeket kívánja vizsgálni az egyenlő bánásmóddal kapcsolatban, számba véve az eredményeket és az esetleges hiányosságokat – a jogalkotásban és a bírói és a hatósági jogalkalmazásban egyaránt.
A kutatás egyik hipotézise, hogy noha az egyenlő bánásmód koncepciója az uniós jogban eredendően a belső piachoz kapcsolódik, azonban azt egyre inkább áthajtja az alapjogvédelmi szemlélet (ahogyan ez Európai Bíróság gyakorlatából is leszűrhető) valamint, hogy az egyenlő bánásmód többrétegűvé váló védelmének szintjei (nemzetközi, európai, nemzeti) egyre nagyobb mértékben befolyásolják egymást.
A kutatás során elsőként összegyűjtésre és osztályozásra kerülnek a releváns elsődleges források, úgy mint az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogforrásai; az Európai Unió bíróságának esetjoga; a magyar implementációs jogalkotás; a magyar Alkotmánybíróság egyenlő bánásmóddal kapcsolatos gyakorlata; valamint a Kúria és az alsóbb bíróságok releváns gyakorlata, továbbá az Alapvető Jogok Biztosi Hivatalának releváns esetjoga és az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlata.
A forrásgyűjtés eredményi különböző szempontok alapján kategorizálva jelennek meg a honlapon, így létrehozva a további kutatás számára egy átfogó adatbázist.
Annak érdekében , hogy a szakirodalmi elemzések még hiányzó területeire koncentrálhasson a kutatás, a másodlagos források összegyűjtésére és elemzésére is sor kerül, megvizsgálva a nemzetközi jogirodalom releváns vonatkozásait. Mindez lehetőséget biztosít arra is, hogy a kutatócsoport a különböző nemzeti és uniós egyenlő bánásmód koncepciókat építsen be a kutatásba, és össze tudja azokat hasonlítani a magyar jogban alkalmazott megközelítéssel.
Az Európai Unió hatályos szerződéseinek, az Európai Unió Alapjogi Chartájának és a másodlagos uniós jog rendelkezéseinek, az Európai Unió Bírósága esetjogának, és, ahol szükséges, az Emberi Jogok Európai Bírósága releváns esetjogának együttes elemzése zajlik. E szakasz zárásaként az uniós jog különböző forrásainak diszharmóniájával kapcsolatos tanulmányok kerülnének publikálásra a többrétegű alapjogvédelem tükrében.
Az uniós egyenlő bánásmód joganyag magyar implementációjának elemzése az uniós és a hazai jog összhangjának kérdésére fog összpontosítani. A kutatás eredményeképpen látható lesz, hogy a magyar jogalkotó milyen mértékig élt jogalkotói mozgásterével a releváns szabályok átvétele során. A kutatás ezen felül össze fogja hasonlítani a hazai implementáció során használt módszereket más államok megoldásaival, valamint törekszik a legjobb megoldások és gyakorlatok beazonosítására, különös tekintettel a bírói és egyéb jogorvoslati lehetőségeket biztosító rendelkezésekre.